A pályaudvarnak hangulata van. Érkező, induló vonatok. Vannak melyek áthaladnak, csak addig lassítanak, hogy el tudjam olvasni a graffitiket az oldalukon. Ami egyenesen utánozhatatlan, az a váróban megforduló számtalan ember. Jön fel az áradat a csatornából, aztán elszivárog ki…
Megérkeztünk. Átszállásos vonatozás után: ahogy Csepelen elhagyjuk a kötött pályát, s nagyot szippantunk az itthoni levegőből, elgondoljuk, mit hagytunk magunk mögött. A sarkig tárt ajtó nyikorgó zsanérjai, a padon alvó hajléktalan hirtelen megelevenednek. Zajok, szagok.. mind…
A nép hangja