Van egy álmom (de nincsen túl jól). És van egy életem. Ki tudja melyik, melyik...
Sokszor úgy érzem, az álom valószerűbb... amikor belenézek egy pocsolyába, és találkozik a tekintetünk, 
van bennem valami furcsa. A gondolatmenetet eddig minden esetben félbeszakítottam. Hanem az igazság szabaddá tesz. Azt bogoztam ki, hogy nem vagyunk egyedül. Ott kinn se, de itt.. itt belül se. Feltettem, és elhittem: létezik egy másik világ, amelyben ott van mindenki, aki itt... nem kimondott paradicsom tehát, nem is a Boldogak Szigete, de azért szóvá teszek pár részletet: egyesek alapvetően másként visekednek. Őrültek, mániákusok, gyújtogatók... száműzöttek. A titkok, bűnös gondolatok, az elfojtott érzelmek, és megtagadott személyiségek nem tűnnek el nyomtalanul. Odaát várnak. És időnként megtalálják a kulcsot, feltörik a pecséteket, és a hét lakat alatt őrzött esszenciánk átlép, és itt is ragad.
A nép hangja